🚵‍♀️NEKIVÁGTUNK!

Mármint a marosvásárhelyi Bikemathonba valóbetekintésbe.

Így korrekt, hiszen nem vettünk benne úgy részt, ahogy kellene, csupán ebbe is meg abba is belekóstoltunk.

Reggel jó korán kezdtünk, hogy minden a helyére kerüljön. Asszem a kultúrházas és civil több éves tapasztalat nem volt hiába, hiszen majdnem mindent is tudtunk. Legalább is, ami a háttérmunkát illeti. Nekem például sörpadpakolásból van diplomám, legalább kettő. De legalább a sokak által csak ‘büfészakként’ emlegetett tudást és sok éves tapasztalatot majd mindenhol fel tudom használni.

Szóval sátrak felállítása, azok berendezése, gyors átlátása a szervezők gondolatainak, – ami azért nem kis feladat, így két országban, még ha egy nyelvet is beszélünk.
Aztán még véget sem ért a rendezkedés, s máris megindult a nyomulás, a regisztrálás, mert hiába volt előre és sok idő a becsekkolásra, csak-csak az utolsó pillanatra hagyta sok mindenki.
Na, jó. Szombaton még esett, nem gondolhatták, hogy útra kelnek majd.

Szerencsénk volt, csodás volt az időjárás, így csak azok, akik regisztrálva indultak útnak voltak vagy ötszázan. S voltunk mellettünk sokan, köztük mi is, akik csak úgy nekivágtunk.

Három helyen lehetett indulni.

Volt a gyerkőckör, amit gyakorlatilag a kicsiknek készítettek sok-sok kalandos és izgalmas állomással és feladattal a Rózsák terén körbe-körbe.

Volt a város kör, ebbe kapcsolódtunk be mi is, ahol a város különböző pontjain vártak bennünket, s mindenféle jóval gazdagodhattunk.

S volt az erdei kör, ami a városon kívül a természeti környezetbe vitte az ide vágyókat.

Mi csak a városban próbáltunk minél több helyre becsatlakozni, s mivel nem készültünk fel rendesen, úgy random módon tekertünk innen oda, majd onnan ide, s aztán megint ugyan azon az úton egy kicsit arrébb.

Én a magam részéről nagyon kalandosnak ítéltem, s nagyon élveztem a felfedezést. Öröm volt minden állomás, s az állomások között egyéni, vagy csapatos, csoportos, családi, vagy céges kerékpárosokkal is együtt haladni, vagy éppen keresztezni egymás útját.

Minden támogató állomás különleges volt. A lehető legkisebb egyéni vállalkozótól a nagy világhírű cégig, mindenki szeretettel és valami meglepetéssel várta a résztvevőket. Volt nasi, üdítő, kávé, egészségkártya, céges ajándékcsomag, vagy adománybolti kis meglepi.

Szóval minden volt, amit csak el tudunk képzelni.

Tudom, ez most amolyan gyors és semmit mondó beszámoló, de ez direkt így van. A későbbiekben kiragadunk a rendezvényből egy-egy részletét, s azt egy kicsit jobban átrágjuk.

Mára legyen elég a lelkesedés, a jó hangulat, egy szuper szervezőcsapat, a Marosvásárhelyi Közösségi Alapítvány és maga a csodás helyszín, Marosvásárhely.