Vannak alkalmak amikor adunk időt és teret magunknak és elmerülünk abban, amit szeretünk, amit alkothatunk, amiben a kreativitásunk és lelkesedésünk előtérbe kerülhet.
A tegnapi nap pont ilyen volt számunkra az ITT-HON Közösségi Alapítványnak, azaz az ITT-HON-KÁ-nak.
A József Attila Megyei Könyvtártól kaptuk a lehetőséget arra, hogy egy délutánt közösségben és alkotással töltsünk. S ha már van a kuratóriumban igazi varrósfanatikus, akkor miért ne varrjunk.
S ha már varrunk, akkor miért ne pont ‘ittonkát’ készítsünk.
De mi is az az ‘itthonka’?
Igazából mi magunk sem tudjuk.
Keressük, csak formáljuk, de még nem igazán tudjuk.
Egyetlen kapcsolódásunk az alapítvány nevéből formálódó kapcsolódás.
Azonban ez számunkra nem szoros összefonódás, azonban egy nagyon szerethető kapcsolódás. Ezért is vállaltuk, hogy teret és lehetőséget adunk arra, találjuk meg közösen mi is az az ‘itthonka’, ami a miénk, ami majd ránk utal, amiről a mi alapítványunk jut a tatabányaiak eszébe, amit mindannyian szeretünk, amiben jól érezzük magunkat itthon.
Ebben az útkeresésben alkottunk tegnap délután.
Születtek kiskötények, otthonkák, vagy itthonkák, párnahuzatok, zsákok, s ki tudja még, hogy mi minden nem, mert – bár készültünk, de – nem szabtunk korlátokat az egyéni alkotásvágynak.
Ez nem egyszeri alkalom, tehát ha most kedvet kaptatok, akkor készüljetek, kövessétek figyelemmel a híreinket, eseményeinket, mert itt tudjátok megtalálni hol és mikor találkozhatunk legközelebb.